Minden évben, az első fagyok előtt fontossá válik az öntözőrendszer téliesítése, hogy elkerüljük a rendszerben lévő víz fagyása következtében keletkező károkat.
Az öntözőrendszer téliesítése
A KPE csővezetékek elméletileg nem törnének el, még akkor sem, ha teljesen beléjük fagy a víz, de az éveken keresztül ismétlődő tágulás és zsugorodás minden bizonnyal gyengíti a csövek szerkezetét. Amire viszont oda kell figyelni, hogy megfelelően víztelenítve legyen, azok a szórófejek, mágnesszelepek és egyéb szerelvények. Az ezekbe belefagyó víz károsíthatja a belső szerkezeteket, és akár még a rézből készült idomok töréséhez is vezethet.
A fagy következtében az öntözőrendszert érő károsodások kockázatának csökkentésére minden ősszel téliesítenünk kell azt.
Az öntözőrendszerek téliesítésére az alábbi három módszer egyikét használják a leggyakrabban: kézi ürítés, automata ürítőszelepek vagy sűrített levegős kifúvatás. Amennyiben nem tudjuk, hogy a mi rendszerünk milyen ürítési móddal készült, a legbiztosabb, ha a kifúvatásos módszert választjuk.
Ürítés kézi leeresztő csapokkal
A kézi leeresztő szelepeket a rendszer csővezetékeinek legmélyebb pontjain helyezik el. Az ilyen rendszerek leürítéséhez egyszerűen zárjuk el az öntözőrendszer főelzáró csapját (a vízbekötési pont közelében található golyóscsap vagy téli elzáró csap) és nyissuk ki az összes leeresztő csapot. Amennyiben a szórófejek visszafolyás gátlóval vannak ellátva, emeljük fel azok kiemelkedő részét, hogy a szórófejben lévő víz vissza tudjon folyni a csővezetékbe. Az ürítő csapok elhelyezkedésétől függően maradhat némi víz a csővezetékekben, szelepekben és szórófejekben, de ez a mennyiség még megfagyva sem okoz kárt a rendszerben. Miután a víz távozott a rendszerből, zárjuk el a kézi ürítő csapokat.
Ürítés automata ürítőszelepek segítségével
Az öntözőrendszer szárnyvezetékeinek legmélyebb pontjára a telepítés során automata ürítőszelepeket helyeznek el. Ezek az eszközök automatikusan kinyitnak, amikor a rendszerben a nyomás 0.7 bar alá esik és rajtuk keresztül a víz kiürül a vezetékekből. Ezek automatikusan kinyitnak az öntözés végeztével, így a fagyok előtt csupán annyi a dolgunk, hogy elzárjuk az öntözőrendszer főelzáró csapját (a vízbekötési pont közelében található golyóscsap vagy téli elzáró csap) és sorban megnyitjuk a mágnesszelepeket, hogy az azokban és a gerincvezetékben lévő víz távozni tudjon a szárnyvezetékekbe, onnan pedig az automata ürítőszelepeken keresztül a talajban lévő drénrétegbe. Amennyiben a szórófejek visszafolyás gátlóval vannak ellátva, emeljük fel azok kiemelkedő részét, hogy a szórófejben lévő víz vissza tudjon folyni a csővezetékbe. Az ürítő csapok elhelyezkedésétől függően maradhat némi víz a csővezetékekben, szelepekben és szórófejekben, de ez a mennyiség még megfagyva sem okoz kárt a rendszerben.
Néhány helyen kombinálhatják e két módszert és kézi ürítő csapot helyeznek el a gerincvezetéken (a vízbekötési pont és a mágnesszelepek közötti csőszakasz) és automata ürítőszelepeket használnak a szárnyvezetékeken (a mágnesszelepek és a szórófejek közötti csőszakaszok).
Sűrített levegővel történő „kifúvatás” kompresszor segítségével
Ajánlott ezt az öntözőrendszer téliesítési módszert szakemberrel elvégeztetni. A kifúvatáshoz szükség van egy legalább 30 l/min, nagyobb rendszerek esetében akár 70 l/perc teljesítményű kompresszorra. Ilyen kompresszorok gépkölcsönzőkben bérelhetőek. Az öntözőrendszer főelzáró csapját követő visszacsapó szelep után csatlakoztassuk egy ürítési pontra (kézi ürítőcsap) a kompresszor tömlőjét. Készüljünk fel többféle csatlakozási megoldásra is (1”, ¾”, külső vagy belső menet), mivel a megépült rendszerek igen nagy változatosságot mutatnak. A kifúvatás megkezdése előtt zárjuk el az öntözőrendszer főelzáró csapját és nyissuk meg azt a csapot, ahová a kompresszort csatlakoztattuk. A vezérlőn indítsuk el azt a zónát, amelyiknek a szórófejei a legmagasabban helyezkednek el és a legtávolabb vannak a kompresszortól. Lassan nyissuk meg a kompresszor szelepét, ezzel fokozatosan levegőt juttatva az öntözőrendszerbe. A kifúvatáshoz használt sűrített levegőnyomása ne haladja meg az adott zónán a legkisebb nyomásfokozatú alkatrész legnagyobb üzemi nyomását és soha ne legyen nagyobb 3.5 bar-nál.
Mindegyik zónát indítsuk el, kezdve a kompresszortól legtávolabb lévő zónával és szép fokozatosan haladjunk a kompresszorhoz legközelebbi zóna felé. Az egyes zónákat addig tartsuk nyitva, amíg finom vízpermet nem kezd el kijönni a szórófejekből, ez megközelítőleg két percet vesz igénybe egy átlagos méretű házikerti rendszernél zónánként. Egy zónát inkább két vagy három rövidebb fújással víztelenítsünk, mint egy hosszú naggyal. Amennyiben már nem jön víz a szórófejekből, ne folytassuk a kifúvatást az adott zónán. A száraz csőben haladó sűrített levegő a súrlódási energiája ugyanis hőenergiává alakul, ami a csővezetékek és egyéb alkatrészek károsodását okozhatja.
További lépések
Miután a vizet eltávolítottuk az öntözőrendszerből, csatlakoztassuk le a kompresszort a rendszerről és a nyitott ürítőcsapon keresztül hagyjuk, hogy a rendszerben esetlegesen felgyűlt nyomás távozhasson. Amennyiben szakaszoló csapok lettek a rendszerbe építve, azokat félig zárjuk el, vagyis az elzáró kart 45º-ban fordítsuk el.
Vízbekötési pont
Kézi ürítő csap
Az öntözőrendszer főelzáró csapja
Vízhálózat főelzáró csapja
Vízóra
Szelep típusok
Kúpos szelep (tolózár)
Golyós csap
Téli ürítő csap
Sarokszelep
Hidraulikus vezérlési rendszerek – Zárjuk el a vezérlő kábel megtáplálását és víztelenítsük a vezérlő kábel hálózatot.
Kültéri vezérlő automatika – Ne áramtalanítsuk a vezérlőt, csupán állítsuk a kapcsolót az „OFF” állásba. A trafó által keltett hő megakadályozza, hogy a korróziót okozó pára lecsapódjon a vezérlő belsejében. A vezérlő „OFF” állásban nem indítja el a mágnesszelepeket, de az öntözési programot és a pontos időt megőrzi.
Beltéri vezérlő automatika – Bekapcsolt állapotban is hagyhatjuk a vezérlőt, ekkor állítsuk „OFF” pozícióba, vagy akár teljesen áramtalaníthatjuk is, a trafó konnektorból történő kihúzásával és az elem (ha van) kivételével. Bizonyos vezérlők ez utóbbi esetben elfelejtik a beírt öntözési programot, és a pontos időt is, így azokat a tavaszi újraindítás során ismét meg kell adni. A vezérlő automatikák teljes áramtalanítása a téli időszakra nem javasolt.
Esőérzékelő – Sok mindent nem tudunk tenni, hogy felkészítsük az esőérzékelőt a téli hónapokra. Amennyiben tálcás esőérzékelőnk van, távolítsuk el a vizet a tálcából és húzzunk egy műanyag zsákot az érzékelőre. Így megakadályozhatjuk, hogy víz gyűljön össze a tálcában, ami belefagyhat a tálcába. Amennyiben duzzadó korongos esőérzékelőnk van, szedjük ki a korongokat az érzékelőből és a téli hónapokban tároljuk azokat száraz, fagymentes helyen.
Mit NE tegyünk a kifúvatás során
Ne engedjük, hogy a sűrített levegő nyomása 3.5 bar fölé menjen.
A rendszer kifúvatása alatt ne álljunk a szórófejek és egyéb eszközök közelében.
Ne hagyjuk a kompresszort felügyelet nélkül.
Ne fúvassuk ki a rendszert szivattyún keresztül. Először fúvassuk ki a rendszert és csak utána eresszük le a vizet a szivattyúból.
Kifúvatás után ne hagyjuk nyitva a kézi ürítő csapokat.