A víz az élőlények számára az egyik legfontosabb lételem. Földünkön egyszerre több formában is jelen van (jég, víz, pára). Folyamatos körmozgása révén, helyét és állapotát állandóan változtatja. Ezt hidrológiai körfolyamatnak nevezzük.
Mezőgazdasági és kertészeti szempontból igen fontos a talaj felső, alulról a talajvíz felszínével lezárt, a gyökérzónát, valamint a talajfelszín felé emelkedő a növényzetet is magába foglaló tér vízforgalma. Ezen tér vízforgalmának legfontosabb jellemzői:
a csapadék
a csapadék beszivárgása
a növény felületéről és a talajfelszínről történő párolgás (Evaporáció)
a növény párologtatása (Transpiráció)
a talaj kapilláris járataiban történő vízmozgás
hozzá illetve elszivárgás
Természetesen a fenti jellemzők között csapadéknak minősítjük az öntözéssel kijuttatott pótlólagos vízmennyiséget is.
Egyformán gondot jelent, ha sok, és ha kevés a rendelkezésre álló víz mennyisége. Ha kevés a természetes vízmennyiség azt öntözéssel kell pótolni. Az öntözés agrotechnikai és vízhasznosítási tevékenység, az öntözővíz mezőgazdasági felhasználása, hogy a növények optimális vízigényének megfelelő, hiányzó csapadékmennyiséget mesterséges úton pótolják.
Célja elsődlegesen az, hogy a kellő időben és mennyiségben adagolt öntözővízzel a növény életkörülményeit optimalizálják, a növekedést és/vagy a terméshozamot növeljék. Gyakorlatilag nem más, mint a növények vízháztartásának javítása.
Vízháztartáson az adott térben és időben, a növénytermesztésben, természetes vagy mesterséges erők hatására a víz elhelyezkedésében, illetve állapotában bekövetkező mennyiségi és minőségi változásokat értjük.
Öntözést csak ott lehet megvalósítani, ahol elegendő mennyiségű és minőségű öntözővíz áll rendelkezésre. Alkalmazni ott kell, ahol a természetes csapadék mennyisége nem elegendő és/vagy eloszlása nem megfelelő. Az öntözéstechnikai ráfordítások hasznosulásának alapfeltétele az összes többi agrotechnológiai követelmény minél magasabb szintű megléte (talaj, éghajlat, művelés, stb.).
Az öntözővíz az a csapadék pótlására felhasználható víz, amelyet a vízlelőhelyről szállítanak vagy juttatnak el a mesterséges vízellátásra kijelölt helyre. Az öntözővíz mennyiségét befolyásolja a vízben lebegő anyagok mennyisége és nagysága. Minősége továbbá függ az adott anyagok keménységétől, kémiai összetételétől. Minőségi tényezőnek tekinthető az öntözővíz hőmérséklete is mely 20-25 C° között lenne a legmegfelelőbb.
Aszerint, hogy az öntözővíz milyen módon jut el a talajba, illetve a növényállományhoz, különböző öntözési módokat különböztetünk meg.
Felületi öntözés: Amikor a víz a talaj felszínén, felületén halad. (pl: árasztás).
Esőztető öntözés: Amikor a vizet esőztetve adagoljuk ki.
Felszín alatti öntözés: Jellemzőjük a felszín alatt vezetett öntözővíz.
Mikroöntözések: Az előzőekhez képest nem a kijuttatás módja szerint különböztetjük meg, hanem azon jellegzetességük alapján, hogy az ide tartozó módszerekkel mind igen kis vízadagokkal, alacsony nyomáson, tehát víz- és energiatakarékos módon öntöznek.
Az esőztető öntözés azt valósítja meg, ami az ember régi álma volt: az öntözővizet az esőhöz hasonló módon, a levegőbe porlasztva eljuttatni a növényekhez, illetve a talajra. A módszer kifejlesztését a századunkban rohamosan fejlődő technika tette lehetővé. Elterjedését pedig alapvetően az segítette, hogy az öntözés terén is csökkenteni kívánták a kézi munkaerő szükségét és növelni az emberi munka termelékenységét és általában a teljesítményeket, a munka és vízgazdálkodás hatékonyságát. Egyre inkább megfogalmazódtak olyan különleges termesztői igények is, amelyek a felületi öntözéssel nem voltak kielégíthetők. A gépi működtetés lehetősége teret engedett az öntözés automatizálását célzó fejlesztő tevékenységnek is, amelynek eredményeit más öntözési módok is felhasználják.
Az esőztető öntözésnek az egyik legnagyobb problémája a víznek a levegőbe való kijuttatása és porlasztása miatt bekövetkező párolgási veszteség.
Ennek mértékét befolyásolja a levegő hőmérséklete, páratartalma, a szél sebessége, a cseppek mérete és útja, valamint a vízsugár hossza és magassága. A párolgási veszteség hazánkban meleg napokon a déli órákban akár 40-50% is lehet! Ennek érdekében kerüljük a nappali öntözést és törekedjünk az éjszakai öntözésre, mert ebben az időszakban a párolgási veszteség akár 10% körülire is csökkenthető!
| Az Esőztető Öntözés Párolgási Vesztesége | |||
| Megnevezés | Párolgási veszteség a kiadott vízmennyiség %-ában | ||
| kis, 3-5 mm/h | közepes, 5-15 mm/h | nagy, 15 mm/h felett | |
| intenzitás esetén | |||
| Nappali öntözés | 40 | 30 | 20 |
| Éjszakai öntözés | 30 | 20 | 10 |
Az esőztető öntözésnek a talajra és a növényzetre is vannak kedvező és kedvezőtlen hatásai. Kedvező hatása a vegetációhoz szükséges víz utánpótlása, valamint az öntözővíz porlasztása révén a terület mikro és mezklímájának javítása. A folyamatos és egyenletes vízkijuttatás miatt a talaj biológiai aktivitása a vegetációs időszakban állandó, a tápanyagok könnyebben táródnak fel. A folyamatos biológiai élet fokozza a gyökérzet tömegét és az értékesebb humuszanyagok termelését. Az elhaló gyökerek szervesanyag tartalma és a keletkező humuszos járatok kedvezően befolyásolják a talajszerkezet javulását.
Kedvezőtlen hatásai között meg kell említeni, hogy a nagymennyiségű öntözővíz miatt a benedvesedett réteg összeér a talaj kapilláris zónájával, így a talajoldatban lévő tápanyagok egy része bemosódik a talajvízbe. Az öszi-téli csapadék az öntözött talajok hamarabb telíti vízzel, melynek következtében teherebíró képességük csökken, fizikai terhelés hatására könnyen tömörödnek. Nem gyepes kultúra esetén fizikai és kémiai hatások összességeként a talaj felszíne könnyen cserepesedhet, kéregesedhet. A talaj vízvezető képességét meghaladó vízadagolás esetén a felszínről elfolyás következik be, melyet felszíni eróziónak nevezünk. Ez a mikrodomborzati egyenetlenségek miatt még sík területen is előfordulhat.
| Öntözővízzel Szemben Támasztott Minőségi Követelmény (irodalmi adatok alapján) | |
| Vízminőségi jellemzők | Megengedett határérték mg/l, ha nincs másképp jelölve |
| pH-érték | 4,5…9,0 egység |
| Alumínium | 20,0 |
| Arzén | 2,0…10,0 |
| Berillium | 0,5…1,0 |
| Bór | 0,5…2,0 |
| Kadmium | 0,05 |
| Króm (összes) | 1,0…20,0 |
| Kobalt | 5,0…10,0 |
| Réz | 5,0 |
| Ólom | 10,0…20,0 |
| Lítium | 2,05…5,0 |
| Mangán | 10,0…20,0 |
| Molibdén | 0,05 |
| Nikkel | 2,0 |
| Szelén | 0,02…0,05 |
Nátriumadszorbeáló képesség= |
6 egység |
| Összes oldott só | 500…1000 |
Növényvédő szerek
|
|
Átlagos baktériumszám
|
|
| Tipikusnak Mondható Hazai Felszíni Víz és Felszín Alatti Víz Minőségi Paramétereinek Összehasonlítása (Katona, 1989 nyomán) | |||
| Komponens | Mértékegység | Felszíni Víz | Felszín Alatti Víz |
| Vízhőmérsékletek | C° | 16,3 | 10,8 |
| Szín | – | sárgás | színtelen |
| Szag | – | szagtalan | szagtalan |
| Átlátszóság | mm | 130 | 800 |
| Összes lebegő anyag | mg/l | 21,0 | 0,0 |
| Oxigénfogyasztás (KOIk) | mg/l | 28,0 | – |
| Oxigénfogyasztás (KOIps) | mg/l | 6,9 | 1,1 |
| Biokémiai oxigénigény (ötnapos) | mg/l | 5,4 | – |
| Szervesoldószer extrakt | mg/l | 0,02 | 0,00 |
| UV olaj | mg/l | 0,01 | 0,00 |
| Fenolok | mg/l | 0,003 | 0,000 |
| Anionaktív detergens | mg/l | 0,005 | 0,000 |
| Oldott oxigén | mg/l | 10,5 | 10,8 |
| Szulfidion | mg/l | 0,00 | 0,00 |
| pH | mg/l | 0,00 | 7,20 |
| Fajlagos elektromos vezetőképesség | μS | 406 | 310 |
| Összes oldott anyag | mg/l | 381 | 260 |
| Kalciumion | mg/l | 84,4 | 119,0 |
| Magnéziumion | mg/l | 9,2 | 1,2 |
| Nátriumion | mg/l | 8,3 | 6,2 |
| Káliumion | mg/l | 1,4 | 1,2 |
| Kloridion | mg/l | 26,9 | 8,5 |
| Szulfátion | mg/l | 76,8 | 2,5 |
| Hidrokarbonátion | mg/l | 186,0 | 258,0 |
| Karbonátion | mg/l | 0,0 | 0,0 |
| Szabad szén-dioxid | mg/l | 3,1 | 38,0 |
| Metiloranzs lúgosság | mval/l | 3,05 | 4,30 |
| Fenolftalein lúgosság | mval/l | 0,00 | 0,00 |
| Összes keménység | CaO mg/l | 139,0 | 168,0 |
| Karbonát keménység | CaO mg/l | 81,7 | 111,8 |
| Kovasav | mg/l | – | 3,7 |
| Vas | mg/l | 0,28 | 0,01 |
| Mangán | mg/l | 0,04 | 0,00 |
| Ammóniumion | mg/l | 0,53 | 0,05 |
| Nitrition | mg/l | 0,032 | 0,005 |
| Nitrátion | mg/l | 18,4 | 6,2 |
| Ortofoszfátion | mg/l | 0,35 | 0,09 |
| Higany | mg/l | 0,000 | 0,000 |
| Kadmium | mg/l | 0,001 | 0,000 |
| Ólom | mg/l | 0,000 | 0,000 |
| Réz | mg/l | 0,06 | 0,004 |
| Nikkel | mg/l | 0,015 | 0,000 |
| Cink | mg/l | 0,035 | 0,000 |
| Klorofill-a | mg/m3 | 25,4 | – |
