Számos előnye van egy talajfelszín alá telepített automata öntözőrendszernek:
Az öntözőrendszer bemutatása
Miért használjunk automata öntözőrendszert?
kényelem: automatikus öntözés emberi felügyelet nélkül
az öntözés olyan időpontban történik, amikor a területet nem használják
a víz hozzáférhetősége: a vízforrások gyakran mennyiségben és időben korlátozottak
víz megtakarítás: minden egyes terület annyi vizet kap, amennyire a rajta lévő növényeknek szükségük van, vízveszteség nélkül és a lehető legnagyobb üzemi hatékonysággal
kevesebb műtrágya felhasználás
tájkép: a gyep és a növényzet szépségének esztétikája
talajfelszín alá telepített rendszer: nincsenek felszínen futó csővezetékek, melyek akadályoznák a fűnyíró használatát a területen. A szórófejek egy szintben vannak a talajjal, és a felszínen alig láthatóak
növeli az ingatlan értékét: korunk ingatlanpiacán a vevők elvárják, hogy a kertet öntözőrendszerrel szerelve kapják
Mire van szükség a hatékony öntözéshez?
Hogy hatékony öntözést tudjunk megvalósítani, az alábbi jellemzőkre van szükség:
időjárási tényezők ismerete: eső, hőmérséklet, páratartalom, szélsebesség, napsugárzás és evapotranspiráció
a talajféleség ismerete: vízmegtartó és vízáteresztő képesség
A beöntözési egyenletesség jelentősége és jelentése
| DU (%) | Növények vízigénye (mm) | / | DU (tizedes alakban) | = | A száraz területek zölden tartásához szükséges kijuttatandó vízmennyiség (mm) |
| 30% | 25 mm | 0.30 | 83.3 | ||
| 50% | 0.50 | 50 | |||
| 70% | 0.70 | 35.7 |
Becsült DU érték szórófej típusok és rendszerminőség szerint
| Szórófej Típus | Kiváló (megvalósítható) | Jó (elvárt) | Gyenge (ha ennél kisebb, ne kerüljön megvalósításra) |
| Több vízsugaras, rotoros szórófej | 85% | 75% | 60% |
| Egy vízsugaras, rotoros szórófej | 80% | 70% | 55% |
| Fix spray szórófej | 75% | 65% | 50% |
Forrás: The Irrigation Association, Falls Church, Virginia, USA
Ahogy az a táblázatokból jól látható, a gyenge beöntözési egyenletesség megnövekedett öntözési feltételekhez vezet, hogy ellensúlyozni lehessen a száraz foltok (kevésbé öntözött területek) megnövekedett vízigényét.
Ez a helyzet elkerülhetetlenül oda vezet, hogy a nagyobb csapadékeloszlású területeket túlöntözzük, ami az alábbi negatív következményekkel jár:
A növényekben keletkező maradandó sérülések veszélye a túlöntözés következtében
Az öntözésre rendelkezésre álló idő (éjszakai órák) kevésnek bizonyulhat
Korlátozott vízellátás
Nagyobb közüzemi (víz) költségek
Elemei
A helyesen megtervezett, kivitelezett és karbantartott öntözőrendszer nélkülözhetetlen eszköze az egészséges kert fenntartásának. A következőkben bemutatjuk, milyen elemekből épül fel egy átlagos öntözőrendszer. Mivel minden öntözőrendszer egyedi, ezért csak fő alkotóelemeit mutatjuk be.
Vezérlés
A vezérlő automatika elengedhetetlen része egy automata öntözőrendszernek, legyen az hálózati (230 V) vagy elemes (9 V) vezérlő. Tudásukban ugyan eltérnek, de mind ugyanazt a célt szolgálják: kiváltani az emberi tényezőt a rendszer indításának folyamatából. Egyes típusok fix zónaszámmal rendelkeznek, mások modulárisan bővíthetők. Elérhető belőlük kültéri vagy beltéri használat tervezett típus, sőt akár olyan is, amelyik teljesen víz alá meríthető (IP68 védelem).
Időjárás- és egyéb érzékelők
Az érzékelők szerepe rendkívül fontos, amennyiben gazdaságos öntözőrendszert szeretnénk. Megakadályozzák a rendszer üzemelését, amennyiben az időjárási körülmények nem megfelelőek, legyen szó esőről, erős szélről vagy fagyról. Léteznek belőlük egyszerűbb kivitelek, melyek csak egy időjárási tényezőt (pl:eső) érzékelnek és léteznek komplex érzékelők, melyek a többi érzékelő tulajdonságait egyesítve teljes körű megfigyelést végeznek. A modernebb típusok képesek önállóan módosítani a vezérlőben megadott öntözési időket a mért ET adatokat figyelembe véve. Egyes típusok képesek a talaj nedvességtartalmának vagy a rendszer csőhálózatában áramló víz térfogatának mérésére és megfigyelésére.
Szivattyúindító berendezések
Ha bár a legtöbb vezérlő képes a szivattyú indítására alkalmas jelet küldeni, egyedül mégsem képes a szivattyú működtetésére mivel a kibocsájtott jel csupán 24 VAC. Ezért szükség van egy köztes szereplőre nevezetesen egy szivattyúindító relére, mely a hálózati feszültséget (230 VAC) továbbítja a szivattyú számára, amennyiben parancsot kap rá az öntözőrendszer vezérlő automatikától. Ebben az esetben ajánlatos ellátni a szivattyút még egy szárazon futás elleni védelemmel is.
A szivattyú vezérlése történhet áramláskapcsolóval is. Ez a szerkezet az öntözőrendszer vezérlő jelétől függetlenül működik. Az áramláskapcsoló a kimenő oldali nyomásesést figyeli. Amikor a vezérlő automatika jelet küld egy mágnesszelepnek, hogy kinyisson, akkor rendszerben lévő állandó nyomás lecsökken, mivel a víz távozik a szórófejeken keresztül. Amint a nyomás az áramláskapcsolóban beállított érték alá csökken, a szerkezet elindítja a szivattyút. Ebben az esetben nem szükséges külön szárazon futás elleni védelem felszerelése, mert általában minden áramláskapcsoló rendelkezik ilyen tulajdonsággal. Ez a típusú szivattyú indítás javasolt, amennyiben az öntözőrendszeren kívül más is használja a vízforrást például: kerti vízvételi hely.
Távirányítók
A távirányítók segítségével időt és energiát spórolhatunk, azáltal, hogy nem kell a vezérlő és az indítani kívánt zóna közötti utat megtennünk. Elsősorban öntözőrendszer telepítők és karbantartást végző kertészek számára hasznos.
Elektromos vezetékek
Ezek a vezetékek szolgáltatják az összeköttetést a vezérlő és a mágnesszelepek között. Továbbítják a zóna indításának vagy leállításának jelét. Óvakodjunk a beltéri használatra (pl: riasztókábel) alkalmas vezetékektől. Kizárólag kettős szigetelésű földkábelről lehet szó.
Csőhálózat
A KPE (kemény polietilén) csövektől az LPE (lágy polietilén) csöveken keresztül a flexibilis fejbekötő csövekig mind ugyanazt a célt szolgálják: eljuttatják a vizet a vízforrástól a szórófejekhez, mikroszórókhoz és csepegtető csövekhez.
KPE csövek
Ezek a keményfalú polietilén csövek nevezhetőek az öntözőrendszer ütőereinek is. Biztosítják a víz útját a vízforrástól indulva az osztó szerelvényekig majd onnan tovább a szórófejekig. Az öntözőrendszerhez használt csövek közül a legstrapabíróbbak. Házikertben használt méretük leggyakrabban 25, 32 és 40 mm külső átmérő, nyomásfokozatuk 6 vagy 10 bar.
LPE és mikroszóró csövek
Az LPE csövek KPE társaiknál lényegesen gyengébbek, csupán 3,2 vagy 6 bar nyomásfokozatúak és házikertben használt méretük leggyakrabban 16 vagy 20 mm külső átmérő. Feladatuk a csepegtető csövek kiváltása olyan szakaszokon, ahol nincs szükség öntözésre; mikroszórók és sziklakertek öntözésének megtáplálása; egyéb speciális igények kiszolgálása.
A mikroszóró csövek 4 mm belsőátmérővel és 3.2 bar nyomásfokozattal rendelkeznek. Hajlékonysága és lágysága miatt, ideális a csepegtető gombák és mikroszórófejek bekötésére. Alkalmas tápoldatozott víz szállítására, nincs szükség egyéb csővédelemre.
Fejbekötő csövek
A fejbekötő csövek, mint azt a nevük is mutatja egyetlen célt szolgálnak: megteremteni az összeköttetést a KPE cső és a szórófej között. Különleges anyagösszetételének köszönhetően rendkívül rugalmas, kis ívekben is meghajlítható anélkül, hogy megtörne. Érdes felületének köszönhetően könnyebb vele dolgozni. Kizárólag a hozzá fejlesztett spirálmenetes idomokkal szerelhető.
Csepegtető csövek
Kiválóan alkalmasak virágágyások, bokrok, sövények, veteményesek, szórófejek által elérhetetlen területek öntözésére. Számos fajtája elérhető, házikertekben a leggyakrabban alkalmazott a 16 vagy 20 mm külső átmérővel és 2 vagy 4 l/h-s csepegtető elemekkel szerelt kivitel. Egyes típusok nyomáskompenzált csepegtető elemekkel vannak ellátva, hogy a lejtős területeken is egyenletesen juttassák ki a vizet. Föld alá ásható típusok is léteznek, melyek akár gyep alá is fektethetőek, csepegtető elemeik speciális vegyületet bocsájtanak ki, így megakadályozzák, hogy a növények gyökerei eltömítsék a vizet kijuttató lyukakat.
Idomok
A KPE idomok nélkülözhetetlen részét képezik az öntözőrendszer csőhálózatának kiépítését. Az LPE idomokra a csepegtető és mikroöntöző rendszerek megtáplálásakor van szükség. A menetes idomokra gyakorlatilag bárhol szükség lehet, ahol menet méretet, vagy fajtát (külső vagy belső) kell váltani, különböző idomokat és szerelvényeket kell csatlakoztatatni.
Osztó szerelvények
Az osztó szerelvény fogalom alatt, a szelepaknák, mágnesszelepek, szelepkötő idomok, szűrők és csapok együttesen alkotott egységét értjük.
Szelepaknák
A szelepaknák feladata, hogy elrejtsék és megóvják a környezeti hatásoktól a csapokat, a szűrőket, a mágnesszelepeket és a hozzájuk kapcsolódó idomokat. Biztosítják, hogy az alkatrészek bármikor hozzáférhetőek legyenek, ha karbantartásra vagy javításra kerül sor. Anyagukat tekintve a leggyakrabban valamilyen műanyagból készülnek. Többféle méret elérhető belőlük, így mindig találunk olyat ami a rendszer igényeinek megfelel. Fedelük zárható és taposásálló.
Szűrők
Minden öntözőrendszer elengedhetetlen része, még hálózati víz esetén is. Megvédi a rendszert a vízben lebegő szennyeződésektől. A szórófejek és mágnesszelepek igen kényesek a szennyeződésekre. A szennyeződések könnyedén lerakódnak a mágnesszelep membránján, ami működési zavarokat okoz, legrosszabb esetben a szelep nem képes lezárni. Ha egy rotoros szórófej műanyag fogaskerekeit elkoptatja a szennyeződés, akkor az képtelen lesz normálisan üzemelni, például: először csak néha megakad és kimarad egy terület az öntözésből, később pedig teljesen megáll a szórófej forgása.
A rendkívül homokos vízforrások megtisztítására a hidrociklonok alkalmasak, melyek a víz fajsúlyánál nehezebb szennyeződéseket képesek kiszűrni.
Csapok
Fontos szerepet játszanak a rendszer szakaszolásában és karbantartásában. A rendszernek minden esetben tartalmaznia kell egy főelzáró csapot, ami a vízforrás és az osztó szerelvény között helyezkedik el.
Szórófejek
A gyepes területek gondnokai. Legyen szó nagy, egybefüggő, vagy kisebb, tagolt területek öntözéséről, mindig találunk olyan szórófejet ami alkalmas a feladatra.
Spray szórófejek
A kisebb területek öntözésre kifejlesztett szórófejek. Két részből állnak, egy szórófej házból és egy fúvókából. A házak különböző kiemelkedési magassággal rendelkeznek, például: a standard méret, ami a leggyakoribb, 10 cm kiemelkedésű.
A másik, nélkülözhetetlen alkatrész a fúvóka. Rengeteg féle létezik belőle, mind más és más méretű és alakú terület öntözésére alkalmas. Vannak fix szögekre vagy alakzatokra beállított típusok és olyanok is amelyek 0-360° között fokozatmentesen állíthatók.
Rotoros szórófejek
A nagyobb területek öntözéséért felelősek. Míg a spray szórófejek csak a fúvókán beállított szögben öntöznek, addig a rotoros szórófejek oda-vissza pásztázzák a területet a két, beállított végpontjuk között.
Mikroszórók és csepegtető gombák
A mikroszórókat sziklakertekben, virágágyásokban, balkon- és növényládákban alkalmazzuk.
Tartozékok
Rengeteg tartozékot említhetnénk, de mi most csak a fontosabbakat mutatjuk be.
Szivattyúk
Számos helyen csak szivattyú beépítésével lehet az öntözőrendszert működtetni, legyen szó hálózati nyomásfokozásról, ciszternából vagy kútból történő öntözésről.
Vízvételi helyek
Minden kertben szükséges legalább egy hely, ahol könnyedén hozzájuthatunk vízhez a locsoló tömlő vagy egyéb eszköz használatához. A két leggyakoribb megoldás a beásható, kerti csapszekrény vagy a vízkonnektor telepítése.
Vízmentes kábeltoldók
Jelentőségük igen nagy a vezetékek megóvásában. A vízmentes kábeltoldók a szigetelő szalaggal ellentétben védik a vezetéket az oxidációtól és a párától/víztől.
Automata ürítőszelepek
Amennyiben nem a kompresszoros víztelenítési módszert választjuk, szükségünk lesz automata ürítőszelepekre minden egyes zónán. Működésük roppant egyszerű:
ha pedig az öntözés végeztével lecsökken a nyomás, akkor kinyitnak és elszivárogtatják a vizet a talajba
ha nyomás alá kerül a rendszer, akkor lezárnak
Fontos működési feltétel, hogy az adott zóna legmélyebb pontján kell elhelyezkedjenek, mert az ürítés folyamata a gravitációra épül.
Egy öntözőrendszer vázlatos terve
Jelmagyarázat
Spray szórófejház + spray fúvóka
Spray szórófejház + MP Rotator fúvóka
Rotoros szórófej
Csepegtető cső
Mágnesszelep
Időjárás érzékelő
Átfolyásérzékelő
Vezérlő automatika
Egybefüggő gyepes terület öntözése rotoros szórófejekkel.
Kisebb gyepes terület öntözése spray szórófejház és spray fúvóka együttesével.
Kis és közepes területek öntözése spray szórófejház és rotator fúvóka együttesével.
Mágnesszelepek egy közös szelepaknában.
Virágágyások öntözése csepegtető csővel és mikroöntözéssel.
Érzékelő csatlakozással rendelkező vezérlő automatika.
Átfolyásérzékelő, mely megakadályozza a rendszer üzemelését szivárgás vagy csőtörés esetén.
Időjárás érzékelő, mely folyamatosan figyel, hogy megakadályozza a fölösleges öntözést.
