Forrás Irrigazette No102
Forrás Irrigazette No102
Az automata öntözőrendszer egy kényelmes eszköz a kerttulajdonosok számára, mely, ha szakszerűen van beállítva, a megfelelő vízmennyiséget juttatja ki a megfelelő helyre a tulajdonos legkisebb erőfeszítése nélkül.
A legtöbb automata öntözőrendszer különböző vízkijuttatási módokat alkalmaz, melyek közül a két legismertebb a kiemelkedő szórófejek, melyek az öntözés végeztével visszahúzódnak a talaj szintje alá, és a csepegtető öntözés, mely olyan csepegtető elemeket alkalmaz, melyeken keresztül lassabban jut ki a víz pontosan oda, ahol a növénynek a legnagyobb szüksége van rá, a gyökérzónába, a talaj felszíne alá. Bár sok kerttulajdonos még mindig kézzel öntöz, locsolótömlő (slag) vagy izzadócső segítségével, ezen módszerek segítségével nem lehet pontosan meghatározni a talaj vízelvezető képességének megfelelő vízkijuttatási rátát. A locsolótömlő alkalmazásakor a legtöbb kerttulajdonos túl sok vizet juttat ki a területre feleslegesen. Az a többlet, ami nem szivárog be a talajba, elfolyik a területről, be a vízelvezető árokba és a csatornába.
Egy automata öntözőrendszer egyik legnagyobb előnye az a képessége, hogy különböző mennyiségű vizet képes kijuttatni az eltérő vízigényű növények számára olyan ütemben, ami még képes beszivárogni a talajba.
A kézzel, locsolótömlővel történő öntözés túlöntözéshez vezet a párolgás és a területről történő vízelfolyás révén, vagy csak egyszerűen azáltal, hogy több vizet juttat ki a növénynek, mint amennyi annak egészséges fejlődéséhez szükséges lenne. Az automata öntözőrendszer egyik legnagyobb előnye, hogy eltérő vízmennyiséget képes kijuttatni az eltérő vízigényű növények tövéhez, olyan intenzitással, hogy az a talajba be tudjon szívódni. A leghatékonyabb rendszerek számos öntözési zónára osztottak és tartalmaznak föld alá süllyesztett és csepegtető eszközöket is. Például a virágágyás egy olyan zónára kell kerüljön, amelyik kevesebb vizet juttat ki, mint a gyepes felületet öntöző zóna, és így leginkább alacsony nyomású csepegtető csővel kell megtáplálni, míg a gyepet spray vagy rotoros szórófejekkel. Mindazonáltal bármilyen hatékonyan is lett megtervezve egy öntözőrendszer, a vízmegtakarítás mértéke ezen hatékony öntözőrendszer megfelelő kivitelezésén és helyes üzemeltetésén múlik. A rosszul megtervezett és megépített öntözőrendszer, pláne ha még helytelen üzemeltetéssel is párosul, akár 30%-os többlet vízkijuttatást eredményezhet. Egy hatékony öntözőrendszer, legyen az föld alá süllyesztett, csepegtető vagy ezek kombinációja, a megfelelő mennyiségű vizet juttatja ki az öntözendő terület minden egyes négyzetcentiméterére. Egy öntözőrendszer hatékonysága a felhasznált eszközök változatosságán múlik.
Mint az automata öntözőrendszer agya, a vezérlő automatika irányítja programozása alapján, hogy az egyes területek milyen gyakran és mennyi ideig legyenek öntözve.
A vezérlők elektromos jelet küldenek a rendszerben lévő mágnesszelepek felé, ezzel nyitva vagy zárva azokat, az előre beprogramozott ütemterv szerint. Mivel a vezérlő automatikák több öntözési zónát képesek egymástól függetlenül irányítani, alkalmasak arra, hogy mindegyik területre annyi vizet juttassanak, amennyi oda szükséges. A technika fejlődésével egyre újabb vezérlő automatikák jelennek meg, melyek olyan funkciókat tartalmaznak, melyek segítségével még rugalmasabban és még hatékonyabban lehet öntözni. A vízveszteség legnagyobb forrása, a túlöntözés ellen a legtöbb vezérlő automatika rendelkezik egy érzékelő bemenettel, mely automatikusan leállítja az öntözést eső, erős szál vagy megfelelő talajnedvesség esetén.
Egy öntözőrendszerben a mágnesszelepek engedik be a vizet a szárnyvezeték hálózatba, ahonnan az a vízkijuttató eszközökhöz (spray szórófej, rotoros szórófej, csepegtető és mikroöntöző elemek) áramlik.
A szelepek lehetnek manuális vagy elektronikus működtetésűek, egy automata öntözőrendszerben azonban minden esetben elektronikus mágnesszelepeket alkalmaznak a rendszer nyitására és zárására. Amikor a vezérlő automatika elektromos jelet küld a mágnesszelep felé, az kinyit és szabad utat enged a víznek a szórófejek felé. Amikor a vezérlő automatika megszünteti a jel továbbítását a mágnesszelep felé, az lezár és ezzel gátat vet a víz áramlásának. Minden egyes öntözési zóna saját, külön mágnesszeleppel kell rendelkezzen. Néhány mágnesszelep víztakarékos jellemzőkkel is rendelkezik. Például néhány szelep hiba esetén automatikusan lezár, ilyen hiba lehet a membrán szivárgása, így megakadályozza a felesleges vízveszteséget és a terület károsodását. Vannak szelepek, melyeket kifejezetten alacsony vízhozamú csepegtető rendszerekhez vagy szürke vízzel történő üzemeltetésre terveztek. A kiegészítő, nyomásszabályozó szerkezetek segítségével biztosítható az állandó, optimális víznyomás, melynek segítségével elkerülhető fúvókák nagy nyomás hatására kialakuló túlporasztása, ködölése, ami fokozott párolgást eredményezne. Magas nyomás esetén 0.35 bar nyomáscsökkentés akár 6-8%-kal csökkentheti a vízveszteséget.
A rotoros szórófejek egyetlen vízsugarat lőnek ki a szórófej tetején található forgó részből. Míg egyes, sportpályákon és golfpályákon használt rotoros szórófejek akár 30.5 méter távolságra is képesek eljuttatni a vizet, addig az átlagos, házikertekben használt típusok 6-15 méteres öntözési sugárral rendelkeznek. A rotoros szórófejeket szinte kizárólag gyepes területek öntözésére használják. A legtöbb rendelkezik olyan víztakarékos funkcióval, mint az állítható szórási szög és sugár, hogy a kijuttatott öntözővíz ne a járdára és a házfalra kerüljön, hanem oda, ahova szánták. Néhány szórófejhez egyenletes csapadékkijuttatású fúvókák tartoznak, melyek biztosítják, hogy a szórófejek által öntözött terület minden egyes pontjára ugyan annyi víz jut, a felhasznált fúvókák bonyolult kiválasztásának szükségessége nélkül, és mely egyenletesség szintén a víztakarékosságot szolgálja. Az alacsony csapadékkijuttatású rotoros szórófejekkel elkerülhető az öntözővíz területről történő elfolyása, mivel az alacsony vízkijuttatási intenzitás miatt a víznek van ideje beszivárogni a talajba. Végezetül egyes speciális fúvókák nagyobb méretű vízcseppeket képeznek, ilyenek például a Rain Curtain™ fúvókák, melyek biztosítják, hogy a rotoros szórófej vízsugarát a szél nem fújja el a területről, ezzel további vízveszteséget okozva.
A kiemelkedő spray szórófejek kiemelkedési magassága 5 és 10 cm között változik gyepes területek öntözéséhez, valamint 15 és 30 cm között virágágyások öntözése esetében.
Csakúgy, mint a rotoros szórófejek, a spray szórófejek is különböző szórási szöggel rendelkeznek (teljes kört öntöző vagy állítható szórási szögű fúvókák), hogy biztosítsák az öntözővíz kívánt helyre történő kijuttatását. Kiegészítő, víztakarékos funkcióik közé tartozik a kiemelkedő részbe épített nyomáscsökkentő, mely megakadályozza a fúvókák ködölését, ugyanis a finomra porlasztott vízpárát a szél nagyobb valószínűséggel elfújja a területről, mint a nagyméretű vízcseppeket. Néhány spray szórófej beépített visszafolyásgátlóval rendelkezik, mely lejtős területeken megakadályozza a rendszer leállása után a csővezetékben lévő víz kifolyását az alsóbb fejekből, ezáltal megelőzve a tócsák, eróziós károk és vízelfolyás kialakulását a szórófejek körül. A két kiömlő nyílással rendelkező fúvókák, mint az U-sorozatú fúvókák akár 30%-kal is csökkenthetik a vízfelhasználást, mivel egyenletes vízkijuttatásuk révén elkerülhető velük a túlöntözés. És csakúgy, mint a rotoros szórófejek esetében, az alacsony csapadékkijuttatási rátával rendelkező spray fúvókák időegység alatt kevesebb vizet juttatnak ki, hogy az jobban be tudjon szívódni a talajba. Léteznek olyan csepegtető elemek, mikroszóró és speciális fúvókák, melyeket spray szórófej házakra lehet szerelni így egy bokros vagy keskeny területen az alacsony vízhozamú rendszer előnyeit élvezhetjük egy külön csepegtető zóna kiépítése nélkül.
A csepegtető öntözés gyakran a leghatékonyabb módja a fák, bokrok, virágágyások, talajtakarók vagy szegélyek öntözésére.
Csepegtető öntözés során lágyfalú csövek és csepegtető elemek segítségével lassan, egyenletesen, cseppenként jut a víz a növények gyökérzónája felett közvetlenül a talajfelszínre.
A gravitáció és a kapilláris hatás következtében a kijuttatott öntözővíz lassan beszivárog a talajba, egészen a növények gyökeréhez, miközben a talajfelszínről történő párolgás minimális mértékű. A csepegtető öntözés sokszor mindennél hatékonyabb módja a fák, bokrok, virágágyak, talajtakarók vagy sövények öntözésének. A csepegtető öntözés 30-50%-kal hatékonyabb a hagyományos szórófejes öntözésnél olyan területeken, ahol alkalmazható ez a fajta öntözési megoldás. A csepegtető öntözéssel elkerülhető az öntözővíz elfolyása a területről és egyes növénybetegségek, melyeket a túlöntözés eredményez.
A JavaScript le van tiltva. Kérjük engedélyezze, mert az oldal megtekintéséhez szükséges. Miután a böngésző beállításaiban engedélyezte, töltse be újra az oldalt.
A földalatti csepegtető csöre lehet szórófejet rákötni?
Kedves Balázs!
A csepegtető csőnek és a szórófejeknek eltérő az üzemi nyomása és az egységnyi idő alatti vízkijuttatása, valamint az öntözési idejük is eltér. Az említett okok miatt semmilyen csepegtető csőről (felszín feletti vagy felszín alatti) nem lehet szórófejet megtáplálni. Például: a csepegtető zónának minimum 30 perc az öntözési ide, ezidő alatt a szórófej szétáztatja a területet. Fordított esetben, nem juttat ki elegendő vizet a csepegtető csövön.
Üdvözlettel,
Irritrade Kft.